Cryptocurrency titkosított, programozható pénzt az Interneten. Ez olyan radikálisan fogja megváltoztatni a világunkat és a zeneipart a következő két évtizedben, mint maga az Internet az elmúlt húsz évben.
A Bitcoin és más kriptovaluták olyan alapvetően új paradigmát képviselnek a pénz témájában, hogy nehéz helyesen értékelni annak jelentőségét. Nincs összehasonlítási lehetőség,mert az emberiség még soha nem épített semmi hasonlót. Még a Bitcoin kifejezés is sokrétűbb, mint gondolnánk. Amikor valaki azt mondja: „Bitcoin”, három különböző dolgot lehet érteni:
A Bitcoin digitális készpénz. A készpénzhez hasonlóan közvetlenül a felhasználóról a felhasználóra is továbbadható. A két felhasználónak nem kell megbíznia egyetlen fizetési szolgáltatóban vagy bankban sem.
A Bitcoin egy peer-to-peer hálózat. Nincs központi irodája, és nincs egyetlen bukási pontja. Ez messze a legmagasabb kriptográfiai számítási teljesítmény a világon. Senki sem állíthatja le vagy cenzúrázhatja a Bitcoin hálózatot.
A Bitcoin egy internetes protokoll. Ma több mint 400 különböző protokollt használunk az Interneten, pl. HTTP (a világhálóhoz), POP/SMTP (e-mailhez) vagy BitTorrent (peer-to-peer fájlmegosztáshoz). A Bitcoin protokoll nemcsak megoldja a közvetlen értékátadás problémáját az interneten, hanem lehetővé teszi olyan szoftverek létrehozását is, amelyek pénzt küldhetnek és fogadhatnak.
A programozható pénz megváltoztatja a teljes munkaprofilokat, például a zenészekét vagy az újságírókét, lehetővé teszi a számítógépes programok (Intelligens szerződések) formájában történő szerződéseket, és demokratizálja a banki és pénzügyi szektort, hasonlóan a világhálóhoz, a médiatartalom létrehozásához. Példa: a decentralizált felhő alkalmazás
A népszerű felhőtárolók, például a Dropbox, a Google Drive vagy az iCloud központilag szervezettek. Ha a felhasználó adatokat tárol benne, akkor azokat egy szerverre továbbítják (általában az USA-ban). Hívjuk fiktív, új alkalmazásunkat „Bitcloud” – nak.
A Dropboxhoz hasonlóan a felhasználók fájljaikat a Bitcloudba helyezhetik, hogy más eszközökről is hozzáférhessenek hozzájuk. A felszínen az alkalmazás összehasonlítható alkalmazásoknak tűnik. De valójában a fiktív felhőtárolónk meglehetősen másképp szerveződik-nincs központi szervere. Bárki, akinek elegendő merevlemez-területe van otthon, bérelheti annak egy részét a felhőbe. Ha egy másik felhasználó elhelyez egy fájlt a Bitcloudban, akkor azt világszerte több millió számítógépen tárolják. Azok a felhasználók, akiknek a merevlemezeit egy fájl tárolására használják, minimális mennyiségű, például 0,000001 Bitcoint kapnak kilobájtonként ehhez a szolgáltatáshoz. A fizetési folyamat automatikusan zajlik, mert a Bitcloud szoftverünk úgynevezett intelligens szerződésekből áll: olyan szoftverből, amely mikrotranzakciókat (Euró milliomod részét) képes küldeni és fogadni a programkódban meghatározott feltételek alapján-világszerte, automatikusan, másodpercenként milliószor.
Ez az egyszerű példa azt mutatja be, hogy a programozható pénz és az intelligens szerződések decentralizálják a korábban központilag szervezett alkalmazási forgatókönyveket, és nagy előnyökkel járhatnak a felhasználók számára. Egy ilyen felhőalapú tárolás például jobban védhető lenne a szerverhibákkal szemben, mivel decentralizált szerkezete biztosítja a lehető legnagyobb redundanciát és adatbiztonságot. Már látjuk ennek a fejlődésnek a megközelítéseit.
Az újonnan megjelenő Ujo platformon a művészek Intelligens szerződések révén kínálhatják zenéjüket, amelyek például előírják, hogy a fizetés a dal lejátszása után indul, vagy más összegű fizetés a letöltéskor. Kim Dotcom, az FBI által bezárt, a Megaupload fájlmegosztó szolgáltatás körüli ellentmondásos figura hamarosan új platformot indít, amelyben a fájlok használatát a blokkláncon keresztül szervezik és Bitcoinokkal rendezik. Bitcoin: egy békés forradalom kezdete
A pénz most egy internetes protokoll. A pénz decentralizációja és programozhatósága lehetővé teszi, hogy a világ feltörekvő és fejlődő országaiban a négymilliárd Bank nélküli és alulfinanszírozott személy számára először elektronikus fizetési lehetőségeket biztosítson. Ezt látjuk Kenyában, Dél-Afrikában, Tanzániában és Indiában. De a pénz mint internetes protokoll lehetővé teszi a decentralizált üzleteket és szolgáltatásokat az iTunes és az Amazon helyett, a zene streamingjét a pénz streamingjéhez, a fájlmegosztást mikrotranzakciókkal, az intelligens szerződéseket a filmzene és a hanghatások engedélyezésére – a lehetőségeket csak most kezdik elképzelni.
Mindezek a fejlemények a kezdeti időkben vannak, és meghatározzák a következő 10-20 évet, mielőtt mainstream lesz. A sorozat során megnézzük a Bitcoin megjelenésének történetét a kilencvenes évek cypherpunk kultúrájában, megvizsgáljuk a Bitcoin és más blockchain eszközök alkalmazási forgatókönyveit, és a decentralizált autonóm szervezetek széles körének szenteljük magunkat.
Crypto háborúk és a Cypherpunks története
A 90-es években a lázadó titkosítási szakértők és tudósok egy csoportja a 20.század végének egyik legfontosabb társadalmi-politikai csatáját vívta: az első „kriptográfiai háborút”. Csak akkor, ha ismeri a cypherpunks történetét, akkor megfelelően megértheti a kriptopénz (pl.
A kilencvenes évek végéig az Egyesült Államokban magánszemélyek számára tilos volt a biztonságos titkosítás használata. Az ez ellen tiltakozó számítógépes szakértők levelezőlistán keresztül kommunikáltak egymással, amelynek a „cypherpunks” nevet adták – humoros utalás a cyberpunk tudományos fantasztikus műfajra és a cipher kifejezésre, amely egy titkosítási algoritmus angol szó.
Néhány hónappal a Levelezőlista elindítása után Eric Hughes létrehozta az „a Cypherpunk kiáltványa”dokumentumot. Azt írta: „az Adatvédelem szükséges egy nyitott társadalom számára az elektronika korában. A magánélet nem titoktartás. A magánügy olyan dolog, amit nem akarsz, hogy az egész világ tudjon, de a titkos ügy olyan dolog, amit nem akarsz, hogy bárki tudjon. A magánélet az a lehetőség, hogy szelektíven felfedje magát a világ előtt.“
Cypherpunks írási kód
Ez a mottó a kiáltvány része volt. A mozgalom tagjai ma programozott általánosan használt titkosító szoftver, mint az SSL, a titkosítási szabvány a World Wide Web (URL kezdve htpps), és a népszerű e-mail titkosítás PGP (elég jó Adatvédelem).
Az Első Kripto Háború
Tehát a kilencvenes évek cypherpunks konfliktust folytatott az amerikai hatóságokkal. Most az amerikai civil társadalom „első kriptográfiai háborújának” hívják. Többek között egy törvény rögzítette a titkosítási technológiát a 13.kategóriába tartozó cikkként az úgynevezett „Lőszerlistában”. Ennek a listának köszönhetően a magánszemélyek nem engedélyezték az információk titkosítását több mint 40 bit erős kriptográfiával, ami azt jelentette, hogy néhány nap alatt feltörhető egy szabványos számítógép segítségével.
Ezenkívül az Egyesült Államok kormánya kötelezettséget akart bevezetni a hardver hátsó ajtók telepítésére mindenféle telefonba és kommunikációs eszközbe – az úgynevezett clipper chipbe. Mind a privát titkosítás 13.kategóriájú besorolása, mind a hardver hátsó ajtó ellen a cypherpunks kampányok és polgári perek sorozatát vezette – sikerrel. 1990 – ben a magán kriptográfiát eltávolították a lőszerek listájáról, és a clipper chip kényszerítése megvalósult.
A kilencvenes években a cypherpunkok hatalomról, államról, pénzről és gazdaságról folytatott vitái oda vezettek, hogy a titkosítási szakértők egyre inkább foglalkoztak a decentralizált digitális pénz lehetőségével az Interneten. Ennek eredményeként Adam Back feltalálta a „Hashcash”-t, Wei Dai pedig a „B-pénzt”. Bár úttörő, mindkét találmány még nem volt praktikus, mert csak hiányosan oldották meg a lehetséges „kettős kiadások” problémáját: a felhasználók másodszor is végrehajthattak volna egy már végrehajtott tranzakciót. A biztonságos peer-to-peer pénz létrehozása az Interneten lehetetlen feladatnak tűnt az Internet mint világméretű másológép jellege miatt.
Ennek ellenére a cypherpunks között számos tudós nem adta fel. 2005-ben Nick Szabo bemutatta a „Bit Gold”koncepcióját. Bár nem oldotta meg a kettős költés problémáját, Szabo a digitális valutaegységek korlátozását javasolta-hasonlóan a fizikai arany korlátozott elérhetőségéhez – egy ötlet, amely végül összeolvadt a Hashcash és a B – Money kriptográfiai koncepcióival 2008–ban, hogy létrehozzák a Bitcoint.
A ma világszerte használt kriptovalutáról szóló fehér könyvet a cypherpunk tagja, Satoshi Nakamoto álnéven tette közzé. Valójában megoldotta a számítástechnikában „a bizánci tábornokok problémájaként” ismert dilemmát, így a kettős költés problémáját.
Miért maradt Satoshi Nakamoto névtelen
Sok cypherpunks, akik nem választották az álnév útját, mint Satoshi Nakamoto, ma komoly zaklatást szenvednek a hatóságoktól a kriptográfiai problémamegoldással kapcsolatos munkájuk miatt. Például Jacob Applebaumot, a TOR anonimizáló hálózat feltalálóját 2010 óta gyakran órákig tartják fogva a repülőtéren utazás közben. Laptopjait és mobiltelefonjait már többször elkobozták és átkutatták.